Dubaj: Dubaj Közlekedése

Dubaj Közlekedése

Dubajban a közlekedés nagyon egyszerű, mivel jobb oldali közlekedés van, csakúgy mint Magyarországon, továbbá az utak nagyon jó minőségűek.

Dubaj:Sheikh Zayed road

A fő út a Sheikh Zayed road, ami 7-8 sávos irányonként. Ezen az úton szinte minden célállomás megközelíthető. A sebességhatár 100-120 km/óra. Utca nevek és házszámok nem igazán vannak, csak postafiók számok, de ennek ellenére is könnyen bárhová oda lehet találni. Érdemes venni egy Dubaj térképet, mely bármelyik újságosnál, szupermarketben vagy benzinkúton kapható.

Repülőterek

Dubaj nemzetközi repülőtere a központja az Emirátusok Légitársaságának , nemcsak Dubajt, a többi emirátust is kiszolgálja az országban. 2007-ben a társaságnak 34 millió utasa és több, mint 260 000 légi útja volt. A 17. helyre sorolták a nemzetközi repterek rangsorában, ami teljes rakományának forgalmát illeti. 2008 októberében nyitották meg harmadik terminálját, mely az emírség járatait szolgálja ki. 2004-ben Dzsebel Ali városrészben bővítették: a fejlesztésnek köszönhetően az új reptér a külföldi légitársaságok és az Emírség járatait külön terminálon fogadja.

Buszhálózat

Dubaj kiterjedt buszhálózata 69 útvonalat hálóz be; 2006-ban mintegy 90 millió utasa volt. A Közúti és Közlekedési Hatóság ebben az évben jelentette be azt is, hogy további 620 új busszal bővíti flottáját, melyből 170 kétemeletes busz lesz. Bár a legtöbben mégis saját gépjárművel közlekednek, Dubajnak kiterjedt taxihálózata is van.ű

Metróhálózat

A 3,89 milliárd dolláros dubaji metróprojekt 2009-ben kezdte meg részleges működését, 2012-re pedig teljes mértékben működni fog. A metró négy vonalat fog összekötni: a zöld vonal Ál Rashidiját a városközponttal, a piros vonal a repülőteret Dzsebel Alival. Van egy kék és egy lila vonal is, mely 70 kilométeres pályán mozog, 43 megállója van, 33 a földfelszínen és 10 a föld alatt.

A város metrójának egy állomása

Egysínű vasút a Dzsumeira Pálmán

Az egysínű vasút az első pálma-szigeten 2009-ben nyílt meg. A régió első egysínű vasútfejlesztése.

Vízi közlekedés

Abrák - Hagyomágyos, kisebb méretű hajók, amiken a Dubaj-öböl két partja között szállítják az utasokat.

Dubaj vízi közlekedés

Dubaj: Dubaj gazdasága

Dubaj gazdasága

Dubaj napi 240 000 hordó olajat termel, és jelentős mennyiségű gázt a part menti területeken. Az emírség továbbá 2%-os részesedéssel bír az Egyesült Arab Emírségek gázbevételéből. Dubaj olajtartalékai jelentősen csökkennek, 20 éven belül várhatóan ki is merülnek. Dubaj gazdaságában az ingatlanberuházások, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások meghatározóak. Az Emirátus vezető importáló országai Japán, Kína és az Amerikai Egzesült Államok. A legtöbb új város, melyet a kikötők területén emeltek, a banki és pénzügyi központok fellegvára. Dubajban 1990-ig szabadon lehetett kereskedni az arannyal, így az  indiai csempészkereskedelem központja volt, hiszen Indiában az arany behozatalát erősen korlátozták.

Dubaj a Burdzs Kalifa épületéből nézve (2007-ben)

Az 1970-es években létesített Dzsbel Ali kikötő a világ leghatalmasabb mesterséges kikötője, konténerforgalmát tekintve a nyolcadik helyen áll. Dubaj szolgáltató-ipari központként is fejlődik, elsősorban ami a szolgáltatásokat és pénzügyeket illeti, köszönhetően ágazatspecifikus vámmentes övezeteinek, melyek behálózzák az egész várost. A Dubai Internet City a Dubai Media Cityvel működik együtt a TECOM részeként, mely egyike az olyan enklávéknak, melynek tagjai közé olyan informatikai cégek tartoznak, mint az EMC Corporation, az Oracle Corporation, a Miceosoft vagy az IBM. Az országban jelentős nyugati cégek fektetnek be a Heinz, a Shell és a Sony. A Dubaji Pénzügyi Piacot mind a helyiek, mind a külföldiek számára 2000 márciusában hozták létre, mint a kereskedelmi értékpapírok és kötvények másodlagos piacát.

Dubaj toronyházai a háttérben 2009-ben

A kormány azon döntését, hogy változatossá tegye a kereskedelmi alapú, de olajra támaszkodó gazdaságot, egyrészről a szolgáltatóipar és a turisztikai ipar erősítésével kívánta elérni, ami másrészről 2004-2006 között az ingatlanok felértékeléséhez vezetett. A hosszabb távú értékelés, ugyanakkor az ingatlanok értékcsökkenését mutatja: 2001 és 2008 között bizonyos beruházásoknak 64%-kal csökkent az értéke. Ugyanakkor éppen a széles körű ingatlanfejlesztési projektek vezettek a világ legmagasabb felhőkarcolóinak és legnagyobb beruházásainak megvalósításához, mint a Burdzs Kalifa, a Pálma szigetek, valamint a világ legmagasabb és legdrágább szállodája, a Burdzs al-Arab. A város ingatlanpiaca az elmúlt hónapokban mégis visszaesett, a lassuló gazdasági környezet hatására. Mohammed al-Abbar a 2008 decemberében megrendezett sejkek tanácsán azt mondta a nemzetközi sajtó képviselőinek, hogy az építkezésekért felelős Emaar cégcsoportnak 70 milliárd amerikai dolláros hitele, Dubajnak pedig további 10 milliárd dolláros hitele van, miközben a becslések 350 milliárdra becsülik azt, amik az ingatlanokban fekszenek. A turiymus amúgy is prioritás Dubajban, a kormány szerint 2010-re évi 15 millió turistát akarnak fogadni. Ezért is építik a legmagasabb, a legnagyobb, a legelső épületcsodákat.

Dubaj bemutatása

Dubaj vagy Dubai Egyesült Arab Emírségek legnépesebb és második legnagyobb városa. A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubaj önkormányzatát szokás Dubaj Államnak is nevezni, hogy megkülönböztessük az azonos nevű emirátustól. Feljegyzett beszámolók leírják, hogy a város legalább már 150 éve létezik. Területe a partmenti mesterséges szigeteket is beszámítva 4114 km², azok nélkül 3885 km Lakossága 2008-ban 2 262 000 fő. Abu-Dzabi mellett az egyetlen emírség, amely vétójoggal rendelkezik az országon belül.

Dubaj bemutatása

Dubaj jogi, politikai, hadi és gazdasági viszonyban áll más emírségekkel egy bizonyos szövetségi keretrendszeren belül, habár minden egyes emirátus saját hatáskörrel rendelkezik, mint például a polgári törvények végrehajtása vagy helyi szolgáltatások fenntartása. Az emírségek közül Dubaj rendelkezik a legtöbb lakossal, és területét tekintve a második legnagyobb Abu-Dzabi után. A 7 emírség közül egyedül Dubaj és Abu-Dzabi rendelkezik vétójoggal az ország törvényhozásának döntő, nemzeti fontosságú ügyeiben. Dubajt az Ál Maktúm dinasztia vezeti 1833 óta. Az uralkodó pillanatnyilag Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm, aki az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnöke és alelnöke is egyben.

Az emirátus fő bevételei a turizmusból, az ingatlanértékesítésből, valamint a különféle pénzügyi szolgáltatásokból származnak. Habár Dubaj gazdasága eredetileg az olajra épült, a kőolaj és földgáz kitermelése ma már csak a 6%-át adja ki az emírség 80 milliárd dolláros költségvetésének. Az ingatlanok értékesítése, valamint az építkezések 22,6%-át tették ki a költségvetésnek 2005-ben, mielőtt elkezdődtek a jelenlegi nagyarányú fejlesztések.

Dubaj a számtalan innovatív, nagyszabású építészeti és egyéb beruházásaival, valamint kiemelkedő sporteseményeivel vált ismertté a világ számára. Ez a megnövekedett érdeklődés, valamint a város „globális várossá” és nemzetközi üzleti központtá válása kiemeltté tette a munkások és emberi jogok kérdését is a nagy tömegű dél-ázsiai munkaereje terén.

Dubaj idő elött rájöt, hogy nem fog sokáig müködni a kőolaj és földgáz kitermelés. Az állam neki kezdet a bejött pénzből fejleszteni a gazdaságot és a turizmust.