Dubaj teve
Időjárás, éghajlat
Dubaiban lényegében két évszak van: tél (november-április) és nyár (május-október). Április közepe táján kezdődik a felmelegedés és ennek a hónapnak a végére már, napközben eléri a 30 Celsiust a hőmérő higanyszála. Június és október között 35-40 fok a napi átlaghőmérséklet. A nyár közepén gyakran van 45-50 fok meleg. Még éjszakai is nagyon meleg van ilyenkor. Nyáron nagy a páratartalom is. Az emberek nyáron többnyire csak este 8 után mozdulnak ki a szabad levegőre.
A hőmérséklet szempontjából tehát október vége és április közepe között a legkellemesebb Dubaiba látogatni (ezen belül is talán leginkább novemberben és márciusban). Ebben az időszakban az átlaghőmérséklet 20-22 fok körül van, napközben lehet akár 25-27 között is. Télen, esténként kellemes időjárást lehet élvezni. November és február között éjjel akár 10 fokra is lehűlhet a levegő. A leghűvösebb két hónap jellemzően: a december és a január. Ilyenkor napközben is előfordulhat ritkán a 15-17 fok körüli hőmérséklet (többnyire a turista inkább a légkondicionált helyeken fázik ilyenkor is). A mi fogalmaink szerint olyan tavaszias az idő. Télen a sivatagi szafari túrákon elkelhet valami széldzseki, vagy vékony pulóver. December és március között ritkán még eső is előfordulhat (legvalószínűbben februárban és márciusban). Jó, hogy Dubaiban nem kell igazán arra számítani, hogy az eső elmossa a kinti utazást, nyaralást (május és szeptember között nagyon ritka, hogy essen az eső). Ez kétségtelenül nagy előny sok dél- és délkelet-ázsiai országhoz képest.
November és február között kellemes, enyhe a levegő, de azért ilyenkor a hangsúly nem annyira a tengeri fürdőzésen van, hanem Dubai felfedezésén. Áprilisban és márciusban nincs hőség, de azért elég meleg van a strandoláshoz.
Sokan úgy vélekednek, hogy őrültség nyáron Dubaiba utazni, mert a hőség elviselhetetlen. Tény és való, hogy 45 fok körüli hőségben napközben egyszerűen nem érdemes városlátogató programokat bevállalni, még akkor sem, ha sok látványosság légkondicionált belső területen van. Néhányan úgy vélekednek, hogy nyáron – főleg június és augusztus között – a szállodák nagyon jó ajánlatokat kínálnak és ezeket érdemes megragadni. Az már más kérdés, hogy még a medencéket is csak kora délelőtt és késő délután érdemes látogatni. Nyáron, napközben a medencék vize is forró.
A nyári hőségben szokványosan (napozás, tengeri fürdés, sivatagi túrák) nyaralós-turistás utazás több mint problematikus. A legnagyobb forróság (47-50 fok) júliusban van. Naná, hogy éppen erre a hónapra és a tájára ajánlgatnak az utazási irodák, a légitársaságok nagyon csábító csomagtúrákat. A 40 fok feletti hőség kombinálva a 80-85 százalékos páratartalommal nagyon kemény bárkinek! Szeptember már nem olyan forró, de éppen akkor van a legnagyobb páratartalom. Júliusban, augusztusban, ha a helyiek, vagy a taxisok az utcán gyalogoló turistákat látnak, akkor nagyon elszörnyülködnek. Amúgy a nyári pokoli hőségben tanácsos rengeteg vizet inni. Annyit, amennyit csak lehet. A fejfedő kötelező. A legjobb valami olyan, ami a nyakat is teljesen fedi. Vigyázni kell arra is, hogy az ember ne fázzon fel attól, hogy a forró kinti levegőből hirtelen hideg, légkondicionált levegőjű helyekre megy be.
Ha valaki mégis nyáron akar utazni, az tájékozódjon arról, hogy van-e a hotelben hűtött medence. Jó hír: a Wild Wadi vízi vidámpark medencéinek a vize jórészt nyáron is kellemesen hűvös (különben nem jönnének a látogatók…).
Homokviharok
Május vége és július eleje között a Shamal nevű szél gyakorta homokvihart hoz a városba.
Vélemények
"Szeptemberben voltunk Dubaiban és szenvedtünk a 42-46 fokban. Persze azt reméltük az első teljes napunkon, hogy a tengerben legalább lehűthetjük magunkat. Csakhogy a víz 36-37 fokos volt. A gyerek jól érezte magát benne, de nekünk felnőtteknek ez így nem volt élvezetes. Ráadásul a szállodánk medencéjének a vize is ugyanolyan meleg volt, mint a tenger." (2010)
"Állítólag Dubaiban a hőmérséklet sohasem érheti el a 45 fokot, legalábbis nyilvános megállapításként. Él ugyanis egy olyan rendelet, amely szerint 45 fok feletti hőségben a munkaadók nem dolgoztathatják a munkásokat. Az viszont biztos, hogy a hivatalos előírások szerint a nyári hónapokban 12.30 és 3 óra között tilos munkásokat dolgoztatni a szabadban."
"A naptár december végét mutatta, így a lehető legideálisabb időpontban érkeztem. Napközben 22-24 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála, volt egy kis szél, sütött a nap, és felhő sem volt az égen. Az Emírségekben novembertől januárig számíthatunk ehhez hasonló időre, márciusban már jóval 30 fok feletti hőségben nézelődhetünk, májustól pedig bedurran a kályha, a 42-45 fokos hőség már nem európai turistáknak való. Ahogy a helyiek mesélték, ilyenkor a látogatók az egyik légkondicionált bevásárlóközponttól a másikig autóznak – természetesen agyonhűtött taxikkal. Ebben a hőségben a tengerben sem lelünk hűs habokra, mert a közel 30 fokos ultramarinszínű vízben is csak azt érezhetjük, hogy fentről és lentről is alaposan befűtöttek nekünk. (2014) " forrás
"Hogy bírható ki z otteni meleg? Az attól függ, hogy milyen páratartalommal társul. Ha 60-70% körüli, akkor a 30 fok is elviselhetetlen, de ha csak 20-30%, akkor jöhet a 47 fok is (az előbbi a jellemzőbb!). Áprilistól októberig szabadtéri programok csak a reggeli vagy az esti órákban ajánlottak és élvezhetőek. Otthon a panelban sokszor gondoltam arra a nyári hőségben, hogy „mennyivel könnyebb lenne ezt a tengerparton elviselni”. Már erről is másképp gondolkodom, a nyár közepére ugyanis a tenger és a medencék a hazai termálvizek hőmérsékletével vetekszenek." forrás
Történelem
Négyezer évvel ezelőtt a mai, modern Dubai helyén halászattal foglalkozó népek éltek. A mai, modern város története az 1830-as években kezdődött. Ekkorra tehető a kis halászfalu alapítása a Shindagha-félszigeten. A falut a Bani Yas törzs alapította, ők a délre fekvő Liwa oázisból származtak. Vezérük a Maktoum család volt, a mai napig közülük kerül ki Dubai uralkodója. Nehéz idők voltak ezek: nomád beduinok járták a sivatagot tevéikkel a tikkasztó hőségben, a hegyoldalakban birkapásztorok őrizték nyájaikat, a földművesek pedig nagy-nagy gonddal ültették el datolyapálmáikat mindenhová, ahol csak egy kicsi vizet is felleltek. Ezek az idők jelentették a gyöngyhalászat kezdetét is, mely hamarosan az ország egyik fő exportágává fejlődött.
Az 1870-es években virágzott fel a kereskedelem. Dubai a régió legnagyobb kereskedelmi központjává vált, sorra vonzva ide a keleti kereskedőket. A gyöngyhalászat és a tenyésztett gyöngyök ideje az 1940-es években leáldozott természeti változások következtében, ám más termékek (pl. az arany) helyettesítették ezt a bevételkiesést, s Dubaj fejlődése még inkább felgyorsult. A XX. század legnagyobb felfedezése az olaj volt 1966-ban. Egy évre rá már el is hagyták az országot az első exportszállítmányok.
Az Egyesült Arab Emírségek megalapítása 1971-ben történt hét addig független emirátus (Abu Dhabi, Dubai, Sharjah, Ajman, Umm Al Quwain, Fujairah és Ras Al Khaimak) egyesülésével. Területe mintegy 83 600 km2, lakossága kb. 2,25 millió fő. A federáció két legfontosabb emirátusa Abu Dhabi és Dubai. Abu Dhabi a kormány és a vezető olajtársaságok központja, Dubai pedig a legfőbb kereskedelmi központ, nem csak az Emirátusokban, hanem a Perzsa-öbölben is. A város 15 km hosszú tengerpartján mindig zajlik az élet. A felhőkarcolók és a luxus szállodák előtt horgonyoznak az arab dhau-k, a komphajók pedig kényelmesen közlekednek az öböl egyik oldaláról a másikra. A Dubai-i kormány céljául tűzte ki az első osztályú szociális és gazdasági fejlesztést, s azt, hogy lakosainak biztonságos jövőt és magas életszínvonalat biztosítson.
Manapság
A Maktoum család vezetése alatt a város szinte 21. századivá fejlődött. A kormány intenzív befektetés politikájával korszerű infrastruktúrát hoztak létre, fejlett a telekommunikációs rendszerük és a Dubai World Trade Center egyre népszerűbb a kiállítás- és konferenciaszervezők körében. A szociális infrastruktúra is kitűnő: Dubai kórházainak, iskoláinak, szabadidőközpontjainak, három golfpályájának híre világra szól. Úthálózata modern és jól karban tartott, középületei tiszták, csillogóak, gondozottak. A város a dinamikus fejlődés mintaképe.
"Dubai alig 40 év alatt egy kis halászfaluból gazdasági – turisztikai központ lett. Ennek egyik mérföldköve volt, hogy az uralkodó adóparadicsomot csinált Dubaiból, vagyis az itt élő – és dolgozó embereknek, illetve az itt működő cégeknek nem kell adót fizetniük. Valljuk be, ez azért elég vonzó! Élnek is a lehetőséggel sokan. Ma Dubaiban közel 200 nemzet gyermekei élnek együtt, ami azért némi kihívás elé állítja az egyszeri bevándorlót, és nem kicsit nehezíti meg a kulturális beilleszkedést. Egy homogén(ebb) társadalomban azt szoktuk mondani, hogy csak nézni kell, hogy mit csinálnak a többiek és utánozni őket. Ahogy a mondás tartja: “Rómában élj úgy, mint a rómaiak”. Felvenni a szokásokat, megtanulni a nyelvüket, megismerni a kultúrájukat/történelmüket, eggyé válni velük. De mi a helyzet akkor, ha a többség kisebbségben van, szinte láthatatlan és nagyon mások a szokásaik, a vallásuk, az életvitelük? Na, akkor kapunk egy nagy adagot a kultúrsokkból!" forrás
Tradíciók, szokások
Az iszlám vallás hozzátartozik az emberek mindennapjaihoz. Az iszlám fontos ünnepe a Ramadán, a szent hónap. Ilyenkor a mozlimoknak hajnaltól sötétedésig tartózkodniuk kell mindennemű ételtől, italtól és dohánytól. A hagyományos arab öltözéket nem csak Dubaiban, de végig az Arab-öböl mentén viselik - a magas hőmérséklet és a vallás miatt. A férfiak hosszú ruháját kandourának vagy dishdashának nevezik. Általában fehér színű vászonból készül, de télen sötétebb és vastagabb anyagból is. A hölgyek hosszú ruháját szintén kandourának nevezik, s gyakran arannyal és ezüsttel díszítik. A hajukat is be kell takarniuk, arcukat pedig a gishuával kendőzik el.
Az arab világ legfontosabb intézménye a család. A rokonok közötti családi kötelék igen erős, s nagy tiszteletben tartják az idősebb családtagokat. A párválasztás még mindig nem az érintett fiatalok szabadsága, a családok egyeznek meg, az esküvő pedig különösen fényes esemény, mely általában több napig tart. A nőket tisztelik, egyenlő lehetőségeik vannak a művelődésre, s ma már otthonukon kívül is vállalhatnak munkát. Az egyik legjelentősebb sportjuk régen a tevegelés volt, mára azonban ennek helyét átvette a lovaglás. Ennek kultúrája az utóbbi években fejlődött hatalmasat. Megalapították a Dubai-i Világkupát, mely a Föld leggazdagabb lóversenye.
"Az egyik délután a Dzsumeira városrészből autóbusszal indultam a városközpont felé. A vezető mögötti ülésen egy helyi nő ült a széken. Az egyik megállóban két hófehér ruhás és burnuszos arab férfi szállt fel a buszra. Amikor meglátták a nőt, éktelen ordítással és heves gesztikulálásokkal zavarták el a busz zsúfolt, hátsó részébe. Még percekkel a konfliktus után is mérgesen tárgyalták a számukra hihetetlen jelenetet: nő ült oda, ahol (szerintük) semmi keresnivalója nem volt. Mert felirat, vagy tábla nem jelezte, hogy azon az ülésen kizárólag férfiak ülhetnek. (2014)" forrás
Helyiekről
Dubaiban a turista végeredményben nagyon ritkán kerül kapcsolatba helyi állampolgárokkal. Abszolút többségben vannak az itt tartósan dolgozó külföldiek. Dubaiban a lakosságnak mindössze kb. 15 százaléka a helyi állampolgár! A turista helyiek közegében többnyire csak a bevásárlóközpontokban mozog. Így a külföldi látogató csak roppant felületes benyomást tud szerezni a helyiek szokásairól.
Legintenzívebben a Ramadán böjti időszakban láthat valamit a helyiek szokásai vonatkozásában, bár ugye ez esetben világméretű muszlin ünnepről van szó. A Ramadán 30 napos böjtje minden évben más és más időpontra esik. Tanácsos előre tájékozódni arról, hogy a turista látogatása Dubaiban a Ramadán időszakára esik vagy nem. Ebben az időszakban lehet jót nyaralni, turistáskodni, de az átlagosnál jobban kell ilyenkor alkalmazkodni egyes körülményekhez. Például a Ramadán idején a napközbeni szigorú böjt időszakában tilos a turisták számára is a közterületen történő evés, ivás, dohányzás. Tilos bármit rágcsálni vagy szájba tenni. Persze, amit Allah nem lát, az megengedett... Egyes éttermekben úgy oldják meg a helyzetet, hogy függönyökkel takarják el, így napközben is lehet enni. Az éttermek, üzletek nyitva tartása Ramadánkor megváltozik (nappal rövidebb, vagy akár zárva is van), erre fel kell készülni, érdemes előre bevásárolni vizet, élelmet.
A böjti időszakban ugye a hívők egész nap nem esznek/isznak semmit, éjszaka pedig ébren vannak, imádkoznak, táplálkoznak. A szokásos napi forgatókönyv teljes felfordulása miatt nagyon ingerültek lehetnek. Nem annyira a helyiek (ők persze megengedhetik maguknak, hogy átaludják a napot), hanem a muszlin vendégmunkások. Délutánonként, iftár (naplemente utáni első étel) előtt mindenki siet haza, ilyenkor életveszélyessé válhat a közlekedés.
A helyi állampolgárok nagy többsége jómódú. Ennek külsődleges jeleit a turista inkább a fiatalokon látja, mert az idősebbek (lényegében 40 év felett) feltűnően keveset mozognak turisták által frekventált helyeken. Állampolgárságot szerezni szinte lehetetlen, állampolgárnak lenni nagy kiváltság. A helyi állampolgárokat az állam a születésüktől fogva intézményesen kényezteti. Lényegében az állampolgár egész életében számít az állam nagyvonalú gondoskodására. Nagyon sok mindent ingyen kapnak az államtól vagy jelképes összegért. Az állam a legtöbb közüzemi szolgáltatást ingyen vagy erősen szubvencionált áron biztosítja az állampolgárainak. Sok helyi végez el egyetemet, de sokan közülük csak mímeli a munkát, mert azt helyette elvégzi a külföldi. A mímelt munka sem lehet valami alantas jellegű. Többnyire valami reprezentatív irodai munka jöhet szóba. Vannak persze családi vállalkozások, ahol a helyi is keményen be van fogva a munkába, persze leginkább valami menedzseri szinten, bizonyosan nem valami fizikai munkás formában. Egy nem kifejezetten gazdag helyi állampolgár fizetése jellemzően meghaladja a havi adómentes, 600 ezer forintnak megfelelő összeget. Ez a nyugat-európai jövedelmekkel összehasonlítva nem tűnik soknak, de ténylegesen sok, éppen azért, mert a rezsiköltségek elképesztően alacsonyak.
Az állam ajándék pénzt ad a házasodóknak, ingyen ad építkezéshez telket, induló pénzt üzleti vállalkozáshoz, jelentéktelen kamatú kölcsönt, nagyvonalúan adnak a munkahelyeken mindenféle címen szabadságidőt (akár évi három hónapot is). A helyi állampolgárokat az állam nagymértékben privilegizálja a külföldi gazdasági versenytársakkal szemben.
Tehát egzisztenciális szempontból nagy mázli ide születni. Ennek nagyon is tudatában vannak a helyiek és nemzeti büszkeségükön túlmenően rendesen le is nézik az idegeneket, főleg a fizikai munkát végző vendégmunkásokat. Minden helyi családnak vannak külföldi cselédei. Jellemzően másodrendű emberi lényeknek tekintik őket. Ellentmondásos viszont a helyi fiatalok és a nyugati tömegkultúra viszonya. Miközben szinte pökhendien büszkék magukra, és országukra (emírségükre), és kötelezően követik és gyakorolják a vallási hitüket, nagyon is aktívan hódolnak a nyugati divatjelenségeknek (filmek, zene, bevásárlóközpontos flangálás, új műszaki kütyük iránti végtelen rajongás, drogok, stb.). A helyi idősebb generáció és az emírségek hatalmi gépezete aggódik is, hogy a helyi fiatalok révén a tradicionális értékek iránti tisztelet egyre inkább halványodni fog.
|
A legfőbb tevékenység az iparban folyik, itt találhatjuk az ország legnagyobb cementgyárát. Főbb látványosságok: az Óvárosban számos piac és szúk található, ahol friss halat, kenyeret, gyümölcsöt árulnak, három nagyonn bevásárló központ, Nemzeti Múzeum, Dhayah erőd.
